DIVAT A MAGYAR
pályázattal kapcsolatban.
Amikor először találkoztam a felhívással a szellemessége engem azonnal levett a lábamról.
Nem titok, hogy nagy becsben tartom díszítőművészetünket és hagyományinkat.
A "régi és ócska" dolgokhoz való vonzódásomról regényt lehetne írni, ám racionális nő lévén a környezetemet nem borítja el/be népművészetünk maradéka, csak néhány autentikus tágyunk van és néhány "újra gombolt".
Ha van időtök, szánjatok belőle a honlap meglátogatására, megéri!
Több mint 400 fiatal(!) pályázó közül 35-en mutathatják be elkészült gombolmányaikat.
Közülük a személyes kedvenceim:
Ilyen pályázattal meg se mernék próbálkozni, azért azt megmutatom, hogy mit jelent az én megfogalmazásomban az, hogy "bejegyzések a zöld sifonból":