2012. február 26., vasárnap

vendégségbe hívott

afféle blogvendégségbe

Olyan látogatás ez, ahová magunkból viszünk valamit: egy elkészült munka leírását vagy egy jó tippet.
Vérprofi varrástudás híjján az én posztom inkább a tipp kategóriába sorolható.
Remélem néhányan hasznát veszitek.

Népmesei magasságba emelkedtem:
vittem is rendes ajándékot meg nem is...
 Aki nem hiszi
-vagy szeretne két egyforma gyereket ilyen módon megkülönböztetni-
járjon utána :)

2012. február 21., kedd

Zöld Sifon News

 "rétestészta-hírek" alcímmel
mert már negyedszerre kezdek neki
.
.
.
Debrecen, 2012. február 15.
A cím simán ZSN-nak indult, de a géphez ülve, kb. 3 perc után majd lefagyott a lábam, a karomon pegig az összes szőrszál égnek meredt. Az erkényajtó felől hideg fuvallatokat véltem érezni és lepillantva egy kellemes kis tócsát is felfedeztem. Pedig zárva volt/van.
Az időjárás itt is Szibériát idézi, s ezzel a megállapítással be is fejezem az angolszász társaslgást.
Újragondoltam a ruházatomat és feltöröltem az olvadt hólét.
Ezért rögtön mutatok egy tavaszi-zöld anyagot:
Lánykorában ágyneműhuzat volt, s miatta adtam fel szent elhatározásomat,
hogyugye: nem veszek több anyagot.
A hideg az oka: a sarkon ahol az Emberemre és autójára várnom kellett a minap, egy új turkáló nyílt. Hogy ne fázzak annyira - és csak azért :) - bementem és megláttam.
Élőben kicsattanó tavaszi színe van, bónuszként pedig van rá hímezve 4 kis pillangó...
.
.
.
Debrecen, 2012. február 17. orvos előtt
Az eddig olvasottakat még tegnapelőtt írtam. Nem változtatok a címen, mert bár kellemesebb az idő, de Fiam beteg lett és én se érzem magam csúcsformában.
Azon spekulálhatnánk, hogy azért folyik e az orra mert:
a./ kedden a szekrénye helyett valami fekete lyukba rakta a dzsekijét, amit az, nevéhez méltóan elnyelt, ezért egyszülött magzatom hazajött az iskolából pulóverben
b./ szerdára előkerült ugyan a kabát, de olyan viharos szél fútt az utcákon (lásd fent), hogy deres lett a szemöldöke mire hazaért... s fel sem merült benne, hogyhamár hirtelen két dzsekije is van a hazaútra tán hasznosíthatná azokat valahogy a testi épsége védelmében
c./ csütörtökön úszóversenyen voltunk, ami fél napos flangálást jelent vizes testtel vizes fürdőköpenyben, egy nem túlfűtött medencetérben
d./ kétoldali iskolaundora van?
Majd délután a gyerekorvos diagnosztizál, akkor okosabb leszek.
Még mielőtt felvenném mondanivalóm tegnapelőtt elejtett fonalát, megmutatom miért hagytam abba ukkmukkfukk:
Havat lapátoltunk az udvaron.
Meg egy kanapét is lapátoltunk, hogy legyen hol megpihenni lapátolás közben :)
.
.
.
Debrecen, 2012. február 19.
A Gyerek beteg - hál' Istennek épphogy csak, megfázott.
Az Emberem is beteg - fáj a torka, és igen ramatyul fest. Pedig évek óta nem volt beteg.

Nem is tudom írjam-e a zöld anyag történetét tovább. Azért is kezdtem bele hét elején, mert szólni akartam, hogy a lelekiismeretfurdalásomat enyhítendő rögtön feltettem belőle darabokat a textil adok-veszek-re. Az információ mára nagyjából idejét múlttá vált, lettek a pakkoknak új, nálam szeretőbb gazdáik.
.
.
.
Debrecen, 2012. február 20. ill. 21.
Azt akartam még elmondani, hogy az olajfolt a takaróból ökonetes szappannal és kis dörzsöléssel simán kijött. Gondoltam, mielőtt vegyszerezni kezdek kipróbálom, az biztosan nem árt az anyagnak. S hogy ilyen kíméletesen megoldottam a folttisztítást, és már úgyis vizes volt a takaró egy része ki is mostam. Mondhatnám teszteltem. De azt is mondhatnám, hogy merényletet követtem el.
Az eddig varrott dolgaimat csak nagyon finoman, óvatos kézmozdulatokkal, fektetve szárítva, ... stb tartom tisztán.
Kézzel mostam ezt is, de beleadtam apait-anyait! Majd bedobtam a mosógépbe és rányomtam egy 1100 fordulatos centrifuga-programot. Kutya baja se lett, és szabályos téglalap alakú maradt. Bírni fogja az igénybevételt :)

Varrást most nem tudok mutatni, viszont Hubám ma olyat tett, amit eddig soha, és - én banyaanya - ki se néztem Belőle. Irodalmi szorgalmi háziként bábként lehetett megformálni a János Vitézből a
hétlófarkú basát. És... kiválogatta és kiszabta és megvarrta, teljesen egyedül! Olyan büszke vagyok!


.
Eltűnt az oldalsávomból a Z betű. Látta Valaki?
.
Újra fogadom, hogy anyagot nem veszek.
Próbálok nem venni...
.
Ma talán még azt is megtanulom hogyan legyen lelki egyensúlyom nehéz időkben is :)
 

2012. január 26., csütörtök

folt, végre varrás

Itt még foltosan, s csak 95%-ban készen, de tegnap kisütött a nap és azt reméltem, hogy színhelyes fotót készíthetek... Az igazság azonban valahol másutt mutatja a tutit.
Próbáljátok a 3 fotó színeit vegyíteni lelki szemeitek előtt...
na,
azok a finom rózsaszínek-pasztellek az igaziak.




A "rizsa":
Múlt héten már olyan "kétkezi-dolog" hiányom volt, hogy komoly kísértést éreztem megstoppolni a fiam dzsekijén esett kis szakadást, vagy megvarrni végre a székpárna elszakadt rögzítőszalagját.
S ez mindenképpen intő jel.
Szerintem (vagyis inkább remélem) nem vagyok egyedül azzal a személyiségvonással, hogy kreatív dolgot varrni nagyon szeretek, de egy nadrágfelaljazást, ne adj' Isten egy leszakadt akasztó visszavarrását, horribile dictu egy asztalterítő körbeszegését úgy tudom kerülni, hogy csuda!
S mindezen dolgok elnemkövetése miatt még csak komoly lelkiismeretfurdalásom sincs.
Így esett, hogy a varrógép dobozában és anyagok tetején jobb sorsukra várakozó ruha- és textilneműket finoman félretéve, nekikezdem Panna takaróját elkészíteni.
Azért ezt, mert azt reméltem, ha a hétvége egyik napját rászánom, készen is leszek vele...
Szombati és vasárnapi egész napos ténykedést követően tartok itt. Nem tudom eldönteni, hogy ez menyire lassú (mert biztos nem gyors) folyamat, de a két nap alatt gyakorlatilag a mosogatáson, a maradék étel felmelegítésén, egy bundáskenyér- és krumplisütésen kívűl semmi "háztartásit" nem csináltam (azt is csak két személyre). Mondjuk nem éppen bébi méret, 90x120 cm.
A lényeg, hogy készíthettem valamit végre, és ezt csak az értheti, aki járt már hasonló cipőben.
Meg tán az a fiúgyermek is sejt valamit az anyja vágyaiból, aki hagyja, hogy egész hétvégén el legyen hanyagolva néhány rózsaszín rongydarab miatt...
Nagyon szeretem a színeit, és sikerült a négyzeteket úgy elhelyezni, hogy nincs két egyforma egymás mellett, a szecesszióra hajazó betűi pedig a szivem csücske :)

2012. január 23., hétfő

folt, de nem varrás

Tegnap a gép kiszöszölése után, folytatva a varrást, ilyen foltok estek a takarón.
Nem kísérleteznék, ha Valaki tanácsot adna, hogyan lehet legegyszerűbben eltávolítani a gépolajat(?) az anyagból? Előre is köszönöm.



2012. január 19., csütörtök

élni tudni kell

ahol az is nyilvánvalóvá válik, hogy
-élek még
- egy kis társadalomkritikára most is kapható vagyok,
- lehet valamicske igazság az inverz közhelyben, miszerint is vigadva sír a magyar

A rádióban hallottam, hogy Mo. a költségvetési lyukakat igyekszik betömködni.
Csak zárójelben és roppant halkan: ha csak ennyi lenne...
(Ide most képzeljetek egy elegáns kézlegyintést.)

Nem asszociálok minden fülembe jutó információ hallatán, de most beletrafáltam a KÉPzettársításba és szereztem magamnak néhány vidám percet ennek a siralmas hírnek a hallatán.

Aki eleget élt már (értsd: hosszabb-rövidebb ideig a szocializmus nevű csodában), az biztosan ismeri Nepp József rajzfilmjét, a Megalkuvó macskákat Hoficicával és Koóskandúrral.
Ez ugrott be:
"...minden lukba dugó legyen, ez a végső cél..."

Végignéztem, s még ilyen pompás sorokra leltem:
"...okosabban kéne félni, annyit mondhatok..."
meg
"...tudom, hogy nem rajonghat értrem minden egér, viszont én azért vagyok, hogy te ne is legyél..."
vagy
"...nehéz a nehézséggel szembenézni..."
és
"...üresen áll az asztalon a jó tejesfazék...".

Remélem kis szürke barátaim már Ti is mosolyogtok, vagy mosolyogva szentségeltek :)

2011. december 13., kedd

"várakozik" a lakás

Íram már, hogy  díszítjük karácsony előtt a lakást...
hol egyszerűbben, hol gazdagabban - ám mindig ugyanazokat a színeket használva.
Az ünnep számomra bordó, zöld és arany.
Az arany, mint alternatíva igen ellentmondásos az esetemben:
semmikor máskor, se ruhát, se ékszert, se dísztárgyat nem tűrök magamon v. magam körül ha az az említett színben pompázik.
Ilyenkor meg kimondottan igénylek egy kis "giccsport" és azzal biztatom magam, hogy ez még csak nem is súrolja az ízléstelenség határát.
Alulról természetesen :))


Múltkor belefutottam itt-ott különböző felhívásokba: meg lehetett mutatni az adventi koszorúnkat, máshol az újrahasznosítás volt a cél... Addig jutottam, hogy előkotortam néhány évre visszamenőleg az általam készítettek fotóit. Nagyon régóta nem vásárolok csomagoló és díszítőanyagot, újra- és újrahasznosítok...

2011:

 2010:


2009:


2008:

Abszolút kedvenc 2005-ből:
-Huba kreálta maradékokból-