avagy
a hét kérdése:
Jajj, ne má'! Hát hogy lehet ilyet kérdezni?
Erre nap mint nap újra kellene fogalmazni a válaszokat, vagy legalábbis regény méretű felsorolást és trilógiává duzzasztott indoklást kellene írni. És akkor a vágyott, csodált holmikról még nem is beszéltünk. Sőt, szívem szerint a kiegészítők se maradnának ki...
Most mit írjak?
2012. május 26-án ezek voltak a kedvenc darabjaim:
- turkálóból szerzett 300 Ft-os selyemruha
- nem emlékszem honnan való fekete virág kitűző
- akciósan, évekkel ezelőtt vett alkalmi táska
- Csórából vett fekete bőrszandál 2.000,- Ft-ért.
9 megjegyzés:
Demennyire jó ez a ruha!!!!! :-D
(Néha úgy irigylem azokat, akik ügyesen tudnak turkálni. Én nem. Bemegyek, és ha öt percen belül nem találok semmit, akkor dérrel-dúrral kirohanok,és csúnyákat gondolok :-D )
Hát nem csodálom, hogy kedvenced mind!
1000%-ig NŐ vagy benne! :-) Nagyon csinos!
(A fiúk büszkék lehetnek Rád...)
És ismerős ez a nap, mint nap megfogalmazódó kérdés:
"Nincs egy rongyom se!" (Vagy pont, hogy csak rongyaim vannak...!)
Aztán meg olyan jó érzés nem vagyonokat költve jó csípést kifogni egy-egy textilkutatóban...
Nekem a legimádottabb ruháim onnan valósiak szinte kivétel nélkül... ;-)
Ma rádöbbentem megint, hogy nincs egy nyári göncöm se...hiába nem tudom becsukni a szekrényem ajtaját.
Oltári jó ez a kép!:)
Jó ez a kép rólad, tényleg! :o) Csinos vagy ebben a ruhában, nekem is tetszene.
Jó fotó (és jó ruci is)! :)
De jó kedvem lett, ahogy megláttam a képet! :)))
Nagyon jól áll neked ez a ruha és nagyon jók a kiegészítők is hozzá! Nem csodálom, hogy május 26-án kedvenc volt. Nekem most, június 21-én is az ;)
Jajj béjbi, ha ilyen alakom lenne a világ minden ruhája a kedvencem lenne :)
Szuper jó kép! Puszi
Ti olyan édes-kedves nők vagytok, hogy így dicsérgettek! köszönöm :))
Pedig biz'Isten (megint) nem az volt a szándék, hogy bókokat zsebeljek be. Azt próbáltam csak érzékeltetni, hogy milyen jól mulattam a kérdésen: az összes tömésem és tán még a mandulám is látszott, úgy kacagtam amikor elolvastam. :D
Mert úgy van minden amint írtátok: nincs egy tisztességes darabja az ember lányának amit felvehetne, ezért elmegy egy üzletbe (én majd' mindig turiba). Időtől és energiától, meg persze pénztárcától függően 5 perc után duzzogva, vagy 1 óra múltán tömött szatyorral és dagadozó kebellel hazamegy. Otthon kiderül, hogy a megvásárolt darabok fele mégse jó, mert pont kiadja az úszúgumit (esetemben), de tökéletes lesz pw anyagnak. A maradék tuti ruhaneműkkel meg az a baj, hogy a szekrényben már annyi hely sincs, ahová azt a 2 topot beszuszakolhatná. Ezért (én pl.) selejtezésbe kezd... Öt nap-hét-hónap múlva pedig az egész kezdődik előlről :))
Ismételgesd, amit biztos néha kimondasz:
Nem megyek turiba, nem keresek anyagot, nem bizonyítom be, hogy úgy se találok semmit, csak szétnézek!
Megjegyzés küldése