2012. május 9., szerda

feltétlenül, mindenképpen és viszont

a hét gondolata Altairnál
avagy
MiK a legutáltabb házimunkÁK, amiKnek már a gondolatára is elmegy az életkedvetek?


Igen, így többes számban.
Sőt, ha a többes jelzőnek lenne felső foka, akkor esetemben mindenképpen úgy :)
Én vagyok a lusta házi-asszony mintapéldánya.
Kivételezés nics, én mindenféle házimunkát rühellek, de mer' házi is vagyok nemcsak asszony, előbb-utóbb mindent elvégzek.

Van azonban egy dolog, ami mindig "élvezkedésbe" megy át.
A könyvespolcok nagytakarításakor minden könyvet kipakolok a szoba közepére és egyesével kerülnek portalanításra, rendszerezésre.
Ilyenkor van az, hogy:
 eszembe jut egy sor, egy kép, egy történet amit FELTÉTLENÜL meg kell keresnem,
vagy
semmi nem ugrik be a kötetből, akkor pedig annak kell MINDENKÉPPEN utánajárni, hogy miért nem?!
Ez kérem -más elfoglaltságoktól függően- néhány nap színtiszta öröm.
A családomnak VISZONT az életkedve is elmegy ettől a mókától.
Szerencse, hogy kicsi a könyvtárunk, és csak 2-3 évente vetemedem ilyesmire...

kiegészítésként:
Azért is késtem gondolkodni, mert hétvégén a könyves mintára (minden, de tényleg minden a szoba közepére) rendbe tettük a Fiam szobáját. Legyen elég annyi, hogy a két nap jó részében nyomdafestéket nem tűrő mondatok hagyták el a számat és 3(!) nagy láda szemét a szobát. Találtunk  cd-s dobozba gyűrt melegítőt, 8 fél pár zoknit, és II. vh-ból itt maradt katonát is papírzsebkendő-hegyek alá temetve...

2 megjegyzés:

Julcsi írta...

Az utóbbi ismerős szitu az erkélyről...:)

Babi néni írta...

Hehehe! A gyerekszoba rejtélye. Nálunk se egyszerű menet. Általában három napig elhiszem, hogy valami zajlik takarítás címén a galérián, aztán felmegyek. De nem én jajgatok, hanem ők. :o)