2012. április 21., szombat

boldogságos

avagy

bevezetés:
A világon nincs ember aki boldogságot mint érzést adekvát módon képes lenne szavakba önteni.

tárgyalás:
Igaz ugyan, hogy a kérdés nem általánosságban szól eme pompás lelkiállapotról, hanem arra irányúl, hogy engem mi tesz boldoggá. Ez annyiban könnyíti meg a válaszadást, hogy nem végtelen számú, hanem csak 142.987 db kifejtésre is méltó dolog jutott eszembe :)
Most képzeljétek el, hogy minden szokásos és várható kört megfutottam...
és csapjunk is bele a lö'csó-ba:
TÁNC.
Ahogyan a  zene lángra lobbantja a kedélyt, a tánc úgy szabadítja fel a lelket.
Ahány féle mozdulat, annyiféle érzés.
Ahány féle előadás annyi féle boldogság.
Mind más, mind boldogság... mind lebegés.

(tessék kattintani a lejátszón)

1. Dean Martin
a klasszikus
Az Emberem, hogy úgy mondjam nem egy parkett ördöge... nagyon nem.
Ennél gyorsabb számok szóba se jöhetnek, ez is csak egy irányba megy... :))
Mégis a boldogság boldogsága ha megforgat.



2. Michael Bublé
a vidámság
Időnkét - sajnos csak ritkán - egy-egy lányos estén, ilyen-olyan klubokban megfordulva jól kipörögve-forogva magunkat... jól hangzik ugye?



3. Pussycat Dolls
a "profi"
Van nékem egy barátom, Aki tud is táncolni.
Már vagy ezer éve nem vitt táncparkettre.
De olvas... :))

befejezés helyett:
Ha egy kis boldogság-bonbonra vágytok, tessék ropni a szobában!

5 megjegyzés:

Krizantám írta...

Akkor szót fogadok és a ma esti bulin hangulatkeltésileg megmozgatok mindenkit, aki táncba vihető...! :-)))

(Se tánc, se buli nem vala ezer éve... De ma... :-))) Összehívtuk a bandát! Mert már ránk fért már nagyon!)

Altair írta...

:o) Táncolni tényleg jó. Bár én se tudok, de azért itthon szoktam csak úgy magamban a szobában. És amióta tudom, hogy a szomszédék a Fásy mulatóra szoktak táncolni, azóta mindig arra gondolok, hogy milyen jó, hogy valakinek tetszik és örömet okoz. :o)

mágika írta...

én főzés közben táncolok, és közben egyáltalán nem zavar, hogy nem tudok, illetve nagyon profin tudom függetleníteni magam a ritmustól :)

Dominika írta...

Szia!
A bevezetéssel nagyon egyet értek. Én is szoktam itthon táncolni, a gyerekeim jókat derülnek közben.

gyuro írta...

haha..majd szólok neki az érdekedben.. :)
csak legyen az eltűnt telefonja :( helyett egy másik,amin el lehet érni megint :)