Előszedtem a fotóinkat évekre visszamenőleg, hogy nagyjából pontosan következhessenek a varrományok.
Azt írtam a Huba falvédőjéről, hogy kb. 3 éves.
Nos nem. Csak kettő. Múlt.
2008-ban kaptam rá a kreatív blogok böngészésére, bevallom először külföldi oldalakon tátottam a számat. Aztán szép lassan felfedeztem, hogy mi, vagyis Ti magyar nők ebben is milyen jók vagytok.
2009 márciusában szedtem elő újra a varrógépet azzal az elhatározással, hogy a foltvarrást fogom kipróbálni.
Apropóját elsősorban A válságban kell keresni: mivel munkánk gyakorlatilag nem volt és megkattanni nem akartam itthon, ráadásul Theia születését vártuk éppen, ez lett az első foltos munkám:
Minden "gyerekbetegség" látszik rajta, de ez volt az első és máig nagyon büszke vagyok rá.
Közvetlenül utána barátnőm kislányának készült egy zsebes falvédő párnával, ami még most is a kedvencem saját varrományaim közül:
Ezt követte a "nagyfiam" cucca, utána szintén "ismerős gyereknek" egy ágytakaró:
Ezzel egy időre ki is varrtam magam...
7 megjegyzés:
Nekem nagyon tetszenek! :-)
Naggyon klasszak!
(Kezdek kifogyni a jelzőkből, ha továbbra is ilyen jókat mutatsz...) :-)))
Azt gondolom erre a helyzetre is érvényes, hogy "minden rosszban van valami jó"! Mit veszítettünk volna mindannyian, ha nincs ez a "jó kis válság", és benned ragad mindez. Az a katicás - egyértelműen a kedvencem :O)
Álomjáró, Krizantám!
Köszi, és csak nyugodtan a jelzőkkel, talán 1-2 ilyen bejegyzés jön még... mondtam, hogy nincs nagy "múltam" :)
Györgyi!
Tán még az a gyerekkori szóvicc is érvényes lehet rám, miszerint egy művész veszett el (vagy veszett meg?)bennem? :))
Megint csak annyit tudok mondani, hogy csodaszépek!:) És határozottan állítom, hogy nálam Fruzsi falvédője nyert! A mintákat Te találtad ki?
Nekem a pillangós nagyon tetszik, igazi kislányos, és gondolom szerették is használni.!
Ágota!
Köszi, és igen, mintákban is szeretek a saját fejem után menni:))
ZsuzS!
Az unokahúgomé és mai napig használják, így azt gondolom hogy tényleg szeretik :)
Megjegyzés küldése