bár most adni szeretnék
Mici volt olyan ügyesrendesaranyosstb., hogy indított egy új oldalt, ahol a fölös dolgainkat próbálhatjuk továbbadni:
Mindenesetre sejthetett valamit amikor az adok-veszek szópár mellett döntött, mert az az emberlánya aki ezen oldalon bóklászik és próbálaja az otthonát elfoglaló, soha feldolgozásra nem kerülő készletét továbbadni, azt hiszem menthetetlenül vásárolni is fog...
Szóval tegnap egy kedves oldalamat olvasgatva találtam egy párizsi lányszobát ábrázoló fotót, és rögtön eszembe jutott a kanapé mögött rejtőző készletem:
tavaly tavasszal pont ilyesmi színekben gondoltam megfogalmazni franciás érzéseimet.
Mondanom sem kell, hogy a projektből nem lett semmi.
Tudom, hogy nem egy populáris kombináció, de összegyűjtögettem őket mert nagggyon tetszenek.
A mi ződben pompázó otthununkba nem igazán illene, azonkívűl családom egyik kedves és igazán tapintatosan fogalmazó férfitagja nemes egyszerűséggel azt mondta:
Kicsikém, ez ronda...
Ilyen előzmények után vettem a bátorságot és kínáltam fel őket.
Bátor nő vagyok én, ilyenkor mindig érzem :-)
5 megjegyzés:
S ha egyben az egészet szeretném? Mert ez úgy jó, ahogy van és annyira az enyém:)))
Jaj, de jó lenne... azért is raktam őket együtt, hogy hátha nem kell elszakadniuk egymástól.
Ha tényleg érdekel nézd meg a textiles blogon a nagyobb fotókat is, és megbeszélhetjük :-)
Hááát, hozzám közel 2009 januárban került Petőfi Sándor.
Az épp ovis 2 gyerekem szandálban, hóban, elindult az oviból 2 másik kislánnyal, hogy az egyik otthonában is játszanak még egy kicsit.
Miután visszakerült az agyam a helyére, kértem az ovit tegyenek mágneszárat a kapura. Májusban már a Tényekkel fenyegetőztem, és lőn, 2 héttel az évvégi zárás előtt már működött is, az alacsony ovisokat védő zár. Azóta mondogatom, NEM KÖNNYŰ PETŐFI SÁNDORNAK LENNI, tenni valamit Mindenkiért. Arra a tavaszra készítettem a családtagjaimnak kokárdát, amit ki is tűztünk.
Gondolom jócskán lekéstem, de szépek ezek az anyagok. Ma leltem a blogodra :)
Örülök, hogy "rám találtál" :-)
Tényleg lett új, nálam szeretőbb gazdájuk az anyagoknak...
Megjegyzés küldése